5 tanács a sikeres projektekhez - Szolidaritási szerda 3.

Megtaláltátok azt a helyi kihívást, amire szolidaritási projekttel reagálni szeretnétek? Ideje kitalálni, hogyan érjétek el célotokat! Íme, 5 tanács a projekt megtervezéséhez.

Szolidaritási projektek idősek segítése
5 tanács a sikeres projektekhez - Szolidaritási szerda 3.

1. A tevékenységek feleljenek meg a célnak és célcsoport igényeinek!

Sose felejtsétek el, mit szeretnétek elérni a szolidaritási projekttel, a projekt tevékenységeinek ugyanis ezt a célt kell szolgálniuk! Tegyük fel, hogy a helyi idősek magányát szeretnétek csökkenteni, fittebbé és vidámabbá tennétek őket. Hogyan érhetitek ezt el? A fittségüket nem tudjátok intenzív kardióedzések révén növelni, hiszen szegény Béla bácsi szíve nem fogja bírni a dolgot, viszont egy-egy könnyed séta az erdőben már szolgálhatja ezt a célt. Az sem feltétlenül jó megoldás, ha a helyi diszkóba viszitek őket, hogy oldjátok a magányukat, egy társasjáték klub kialakítása viszont már megfelelhet ennek a célnak. Ha a projekt fénypontjaként pedig egy, a fiatalságukat visszaidéző bált szerveztek nekik, az biztosan növeli a vidámságukat… A lényeg, hogy olyan tevékenységeket találjatok ki, amik tényleg a célra és a célcsoportra szabottak!

2. Legyetek szervezettek!

Azt is ki kell találnotok, hogyan valósítjátok meg a tevékenységeket, hogyan menedzselitek a projektet. 

Végig kell gondolni, hogy milyen keretek között mozogtok: 

  • mennyi időre van szükségetek a projekt megvalósításához? Egy szolidaritási projekt 2-12 hónap hosszúságú lehet; ezen belül ti döntitek el, mennyi időre van szükségetek. 
  • milyen budget-vel dolgoztok, és hogyan osztjátok azt be? A Szolidaritási Testület támogatása a projekt hosszától függ: 500 euró/hónap. Ennek 80%-át a projekt elején kapjátok meg, 20%-at pedig annak a végén, a beszámolót követően.
  • mennyire véges a projektet megvalósító csoport kapacitása? Minimum öten vesztek részt ebben a kalandban, előre meg kell beszélni, ki milyen feladatot tud és fog vinni. 

TIPP! A projektnek van előkészítő és lezáró szakasza is. A fenti példánál maradva, nem az első erdei sétánál kezdődik: ezt elő kell készíteni. El kell döntenetek, pontosan kiket szeretnének bevonni a projektbe, egyeztetni velük a lehetőségről, kikeresni, hogy melyik útvonal elég könnyű ahhoz, hogy ne legyen megterhelő nekik, de legyen benne egy kis kihívás, stb. A projekt lezárásaként pedig értékelitek a projekt sikerességét és azt, hogy hogyan fejlődtetek általa. Ezekre tervezzetek elegendő időt! 

3. Érjétek el a célcsoportot és a szélesebb körű közönséget!

Nagyon jó, ha alaposan kidolgozzátok a tevékenységeiteket, de nem lesz sikeres a projekt, ha nem hall róla a célközönség. Kitalálhattok bármilyen izgalmas foglalkozást az időseknek, az nem ér célt, ha végül senki sem jön el rá. A projektről és a terveitekről tehát hírt kell adnotok, méghozzá olyan csatornán, ami hatékony. A fenti példánál maradva, megbeszélhetitek például a helyi idősek otthonával, hogy náluk tesztek ki egy felhívást vagy személyesen meséltek a lehetőségről a lakóknak. Ha nem az otthonban élőket szeretnétek elérni, bekopoghattok a település időseihez vagy hagyhattok nekik szórólapot; megjelenési lehetőségről egyeztethettek a helyi újsággal; együttműködhettek a közösségi házzal vagy megkérdezhetitek az önkormányzatot arról, hogyan tudnak segíteni a hír terjesztésében.

Emellett azt is érdemes végiggondolni, kiket szeretnétek még elérni a projekt hírével. Egy Insta oldalon például nem tudtok a hetvenpluszosokhoz szólni, de arra jó lehet, hogy más fiataloknak hozzátok meg a kedvét a csatlakozáshoz vagy hasonló projektek kidolgozásához. Azt is gondoljátok végig, hogy kikkel érdemes partnerként együttműködni. Felvehetitek például a kapcsolatot a házi segítőkkel, felkereshettek olyan gyógypedagógust, aki segít a foglalkozások kialakításában vagy éppen a helyi mozival beszélhetitek meg, hogy szeretnétek filmklubot szervezni az időseknek.

Sose felejtsétek el, mit szeretnétek elérni

4. Gondoljátok végig, hogyan méritek az eredményeket!

A projekt zárásaként értékelnetek kell annak a sikerességét, azt, hogy milyen hatással volt a helyi kihívásra, a közösségre és a célcsoportra. Milyen mennyiségi és minőségi mutatókkal tudjátok mérni ezt? Mennyiségi mutató például egy rendezvény esetén a résztvevői létszám, az értékelő kérdőívre beérkező pontszámok; film vagy valamilyen online felület esetén a megtekintések száma; de akár az is, hogy a résztvevők a projekt végére hosszabb erdei sétára voltak képesek. Minőségi mutató lehet az, hogy milyen szóbeli vagy írásbeli visszajelzés érkezett a foglalkozásokra; mélyinterjúk során miről számolnak be az idősek, hogyan változtatta meg az életüket a projekt, stb. A lényeg az, hogy előzetesen határozzatok meg olyan mutatókat, amellyel a projekt sikerességét mérhetitek, és vegyesen használjatok minőségit és mennyiségit!

5. A projektnek legyen hosszú távú hatása is!

Érdemes végiggondolnotok, hogy mi marad fenn a tevekénységetekből a projekt után, hogyan tudjátok fenntartani annak a hatását. Lehet pl. hosszú távú hatás az is, hogy azok a hasonló érdeklődésű – mondjuk, kirándulni szerető – idősek, akik a projekt közben megismerkedtek, az után is tartják a kapcsolatot, és ehhez kialakítotok nekik egy felületet, ahol további kirándulásokat szervezhetnek (pl. hírlevél, plakát az önkormányzatnál, stb.). Az pedig külön jó, ha egy újabb kezdeményezés épül a mostanira! Ha például a projekt során rájöttök, hogy az idősek legszívesebben a kirándulásokon vettek részt, akkor egy következő kezdeményezéssel kiránduló klubbot alakíthattok ki nekik vagy rövid, számukra is megfelelő útvonalakat építhettek ki és készíthettek hozzá egy felhasználóbarát ismertető kiadványt térképpel. Mindenképpen érdemes megvizsgálni a projekt eredményeit és azt, hogy azok milyen formában folytathatók!

Kérdések, amiket érdemes körül járnotok

  • Hogyan érhetjük el a célunkat?
  • Ehhez milyen tevékenységeket érdemes megvalósítanunk?
  • Ezek illenek a célcsoport igényeihez, szükségleteihez és lehetőségeihez?
  • A megvalósítás belefér az időnkbe és a költségvetésünkbe?
  • Milyen előkészületeket igényelnek a tevékenységek?
  • Hogyan vehetjük fel a kapcsolatot a célcsoporttal?
  • Milyen potenciális partnerekkel érdemes még kapcsolatba lépnünk? Hogyan tudunk együttműködni?
  • Milyen szempontok alapján értékeljük majd a projektünk sikerességét? Milyen mutatókat figyeljünk ennek érdekében?
  • Van a projektnek olyan része, ami a projekt után is elérhető, használható, fenntartható? Esetleg fejleszthető egy következő kezdeményezés keretében?

Olvassátok el a Szolidaritási szerda cikksorozat összes részét!


Ha kérdés merülne fel vagy szeretnétek még egy témáról többet megtudni, írjatok a Facebook oldalunkon!


Olvassátok el a Szolidaritási szerda cikksorozat összes részét!

  1. A szolidaritási projektek alapjai
  2. 3 kérdés a célotokról
  3. 5 tanács a sikeres projekthez
  4. 3+1 tipp a csapatmunkához
  5. A pályázatírás 5 lépése
  6. 7 dolog, amin elcsúszhat a pályázat
  7. Mi történik a pályázat benyújtása után?
  8. 5+1 kérdés a hatékony kommunikációhoz
  9. 7 tanács a sikeres beszámolóhoz