Spanyol életérzés Valenciában
Vladimir 9 hónapot töltött a pezsgő Valenciában, ahol, miközben felfedezte a várost, fogyatékossággal élőket támogatott önkéntesként.
A nevem Vladimir Cvejanov és ez az én ESC történetem. Emlékezetes 9 hónapot töltöttem az önkéntes program keretein belül, ahol ez idő alatt szellemi-és testi fogyatékkal élők foglalkoztatási központjában önkénteskedtem. Az élményt tovább szépítette, hogy ezt az időt párommal oszthattam meg.
Program: Európai Szolidaritási Testület
Tevékenység: egyéni önkéntesség külföldön
Résztvevők: 18-30 éves fiatalok
Hol? Európa bármely országában
Az ESC programot egy kedves barátom által ismertem meg és aktív önkéntes múltamat tekintve, rögtön megtetszett a program adta lehetőség, és amit képvisel. Végül a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány segítségével és (megragadó profilképemmel) Valenciába kaptam meghívást, a meleg Spanyolországban. Befogadó szervezetem a BONAGENT, ahol két lokációt fedtünk le francia lakótársammal.
Felmerülhet benned a kérdéssorozat: Nem volt messze? Nyelvi akadályok voltak? Félelmetes volt? Igen, igen éééééés igen! Minden úgy volt, ahogy gondolod (bár is a szülőkben biztos megfordul), de ahogy a jó magyar közmondás tartja: Teher alatt nő a pálma! S bár a magasságom sajnos nem nőtt, de a személyiségem és életfelfogásom gazdagodott!
Nem volt idegen tőlem az utazás, szomszédos országokat látogattam, de ilyen messze még nem jutottam otthonomtól. Azonban a múltbéli visszajelzések, megnyugtattak, hogy ez egy biztonságos program és jó kezekben leszek.
A spanyol nyelvtudásomat megerősítette a kitöltött szintfelmérő, ahol az A1-es szintem nem kecsegtetett nagy karrierrel a spanyol búvárlapoknál. Azonban mára már akárkit levernék az ismert Activity társasjátékban, ha mutogatásról van szó. Hiszen az első hónapokban professzionális szintre emeltem.
A fogadó szervezet tagjai tárt karokkal vártak. Támogatás és megértés vont körbe, és korán megtaníttatták velem a „Poca a Poco” (lépésről lépésre) kifejezést.
Mint említettem, két lokáción dolgoztam: a főépületben és egy farmon. A főhadiszálláson Noelia gondos kezeire bíztak, s bár senki nem beszélte az angolt, meg tudtuk értetni magunkat.
A részvevőkkel való munka könnyű volt, és mindig nagy örömmel és tapsviharral fogadtak, mikor átléptem az ajtót. Egy általános hét különböző kézműves foglalkozásokkal telt, főleg rajzolással és társasjátékkal. Azonban egyes napokat megfűszerezett a saját cirkuszi előadásra való felkészülés.
A mozgástól sem riadtak vissza, focimeccseket tartottunk, teniszezni mentünk és hosszabb sétákat tettünk a közeli parkokban.
A farmon való foglalkozás célja, hogy megtanítsa a résztvevőket a földművelésre, zöldségtermesztésre és annak pénzzé tételére. Minden hét elején körbesétáltunk a földterületen, megvizsgáltuk, mi történt a hétvégén a növényekkel, és összeírtuk a heti teendőket. Majd indulhatott a munka. Gazoltunk, ástunk, kis traktorral műveltük a földet, gyepet és bokrokat nyírtunk és ültettük az új növényeket, melyekről később szedtük le a munka megérdemelt zöldségét. Amit megtermeltünk, azt ők minden hétvégén vitték ki a biopiacra eladni. A megtermelt profitot meg elosztották egymás között.
Mind a két helyen új emberekkel ismerkedhettem meg. Támogattuk egymást, törődtünk egymással és habár nem mindig értettem meg, de ha ők nevettek, nem lehetett megállni, hogy ne csatlakozz a nevetési hullámba. Ezek az emberek megmutatták a mindennapi örömök értékét és emlékeztettek egy érzésre, mely elveszik az emberből a világ rohanásában.
Természetesen a munka után jött a megérdemelt pihenés. Ekkor a denevérek városának (nem Gotham-re gondolok) felfedezésébe vetettem magam. S ha hiszitek, ha nem, maga a város nem csak a focicsapatról híres. Megannyi csodálatos látnivaló van, mint például "A Művészetek és a Tudományok városa" (ahol a HBO híres sorozatát a Westworld-ot filmezték), a Plaza de la Virgen (Virágfelajánlás az Elhagyatott Szűzének fesztivál), Plaza del Ayuntamiento (a városközpont, ami minden nagyobb esemény színhelye), Mercado Central (régi és gazdag városi piac), Jardín del Túria (hatalmas park, ami a régi folyómederben húzódik), s nem utolsó sorban a strandok!
Természetesen éhes gyomorral nem lehet várost felfedezni, így érdemes beülni egy paellara, mely e város szülötte. Amennyiben megszomjazol, az Agua de Valencia szeszes ital megoldást nyújthat, vagy ha még korán van a buli kezdéséig, akkor ajánlok egy jó hideg lisztes tejre húzó, de finom Horchata de chufa-t.
Ha eljön az este, a város új színeket ölt, ahol megkönnyíthetjük a már úgyis nehéz pénztárcánkat. Mindig van szabadtéri koncert, kisebb városi felvonulás, de egyik legnagyobb rendezvényük a Fallas, melyen rengeteg művészi szobor díszíti az utcákat. Kár, hogy a végén elégetik őket... Azonban készülj fel az emberseregre, hiszen akkor bizony megtriplázódik a létszám.
A repülőtéren várva az elkövetkező kalandomra, el sem tudom hinni, milyen gyorsan elrepült ez a 9 hónap, s hogy megfelelően összefoglalhassam a történteket, egy könyvet kellene kiadnom. A lehetőség, ami előtted áll, egy ajándék, ne félj tőle, ragadd meg és éld meg a karácsonyt! Az élmény, az emberek és értékek mivel gazdagodni fogsz, egy életre elkísérnek majd.
Küldőszervezet:
Magyar Önkéntesküldő Alapítvány