Önkéntesként Finnországban egy angol óvodában

Angyalka készítés a befagyott tavon, bogyóismeret, geoláda keresés... Ismerd meg Orsi történetét!

Tanár legyek? Milyen szakos? Vagy legyek inkább mérnök? Ezek és ezekhez hasonló kérdések keringtek a fejemben érettségi évében. Sehogy sem tudtam dűlőre jutni. Emellett zavart, hogy nagyon rossz az angolom, s tudtam, hogy a közeljövőben egy biztos nyelvtudás nélkülözhetetlen lesz.

Korábban már részt vettem rövidtávú önkéntességben Finnországban, ami alatt rengeteg, máig tartó barátságot kötöttem és egy életre a szívembe lopta magát a hideg, alig lakott Finnország. A „Mi leszek, ha nagy leszek?” kérdés megválaszolására végül hagytam még magamnak egy kis időt. Egy angol óvodába jelentkeztem önkéntesnek Finnországba, így óvodáskori álmomat válthattam valóra: „óvónéni” lehettem 10 hónapig. 

finnország


Augusztus közepétől június közepéig voltam kint. Betekinthettem egy olyan óvoda életébe, aminek fő elve a környezettudatosság és a természet szeretete volt. Naponta 3-4 órát töltöttünk a szabadban - mindenféle játék nélkül. A gyerekek semmilyen játékszert nem kaptak, a kreativitásukra volt bízva (s ebben sosem csalódtunk), hogy mivel és mit játszanak. Emellett minden héten elmentünk erdei túrára, amin ősszel megismerkedtünk az erdei bogyókkal (nem is kell mondanom, hogy sokkal többféle bogyó van, mint amiről itthon valaha hallottam), télen a befagyott tavon készítettünk hóangyalkákat, tavasszal pedig geo ládát kerestünk a tóparton. 

Részt vettem még sport órákon, ének órákon és angol órákon is. Tartottam kézműves foglalkozásokat is, ahol kiélhettem magamat: kidíszítettem az óvodát, adventi ajándékot készítettem a gyermekeknek, karácsonyi foglalkozást tartottam nekik, tojást festettünk, húsvéti nyuszikat gyártottunk és még sok mást…

finnország


Hihetetlenül gyorsan eltelt a kint töltött 10 hónapom, az előre megjósolt „gyerektúltelítődésem” sem jelentkezett (hazaérkezésem után 5 napra már mentem volna vissza), ám a „Mi leszek, ha nagy leszek?” kérdésre sajnos nem kaptam világos választ. Végül utolsó pillanatban molekuláris bionikus mérnöknek jelentkeztem, mert újszerű, minden természettudományt lefedő szak volt. 

Az egyetemi éveim alatt egyre jobban hiányoztak a gyerekek. Szabadidőmben ezért Gyerek Istentiszteleteken vállaltam tanítói pozíciót és önkéntesen mentorkodtam (hátrányos helyzetű gyermekeknek segítettem a tanulásban) több szervezetnél is. Végül úgy döntöttem, hogy ez a szenvedélyem nem veszhet el, így idén a mérnöki mesterszakom mellett elkezdtem egy levelezői tanári mesterszakot is. Kemény két év vár majd rám, de a finn élmények lelkesítenek!



A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×