Az Európai Szolidaritási Testület prioritásai új lehetőségeket hoznak
Az önkéntességet támogató uniós program 2021-2027 közötti szakaszában a környezetvédelem, a digitalizáció, a társadalmi befogadás és az aktív társadalmi részvétel kerül fókuszba.
Külföldi önkénteseket fogadó szervezetek képviselőivel beszélgettünk arról, milyen lehetőségeket rejt ez magában a fenntarthatóság, a társadalmi befogadás és a digitalizáció területén.
Önkéntes projektekkel a fenntarthatóságért
Az Európai Szolidaritási Testület (ESC) célja, hogy hozzájáruljon az Európai Bizottság környezetvédelmi törekvéseihez, köztük az európai zöld megállapodás megvalósításához. Ennek érdekében a program támogatja az ökotudatos projektmenedzsmentet, ami leginkább a zöld utazási módok finanszírozásában jelenik meg.*
Emellett az önkéntes tevékenységek megtervezésekor az is hangsúlyt kap, hogy a projekt során fenntartható magatartásra ösztönözzék a résztvevőket. Ennek teljeskörű módja az, ha a szervezetek fenntarthatósággal kapcsolatos projektet valósítanak meg, ahogy azt az Ökográf Egyesület teszi immár 2016 óta.
Szervezet: Ökográf EgyesületHonlap: https://okograf.wordpress.com/
„Az egyesület célja a környezetvédelem, azon belül a kreatív újrahasznosítás népszerűsítése. Egyszerre három önkéntest fogadunk, nyolc hónapra érkeznek. Ezalatt megismerhetik, hogy egy kidobásra ítélt tárgyból hogyan lesz új termék. Végig vesszük a különböző anyagokat, például a papírt, a biciklikereket, a fémet, és megtanuljuk, milyen technikákkal lehet ezeket újrahasznosítani. A lányok általában szeretik az ékszergyártást, és vannak fiúk, akik a lokkoló-varró gép rabjaivá válnak, és napokon át lokkolnak” – osztotta meg nevetve Pataki Erika, az Ökográf Egyesület elnöke. „Azok a fiatalok pedig, akik gyerekekkel szeretnek foglalkozni, a kreatív újrahasznosító műhelyek tartásáért vannak oda.”
A projekt során sok olyan módszert megtanulnak az önkéntesek, ami a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz járul hozzá. Új ruhákat, kiegészítőket, ékszereket készítenek, és megismerik az ökoháztartás-vezetés alapjait: azt, hogy hogyan lehet természetes anyagok segítségével takarítani vagy kozmetikumokat készíteni.
„Azon túl, hogy kreatív újrahasznosítók vagyunk, az ökointelligens gondolkodásmódot is próbáljuk átadni. Az első projekt után például láttam, hogy a bolti blokkokon ott szerepel a nejlonzacskó. Azóta minden projektet úgy kezdünk, hogy megvarrunk egy óriási shopper baget [bevásárlótáskát – a szerk.], amely utána az önkéntesé lesz, és azzal vásárol.”
© Fotó: Ökográf Egyesület
Egy-egy projekt során persze nemcsak az önkéntesek ismernek meg új dolgokat és szemléletmódokat, de az egyesület munkatársai is.
„Az önkéntesek valós segítséget jelentenek, sokkal több termék és ötlet születik velük. Az első csoport például készített egy kiadványt, amely a biciklikerékből készült ékszereket mutatja be: ők szervezték a fotózást, állították be a modelleket, találták ki a dizájnt – egy teljesen modern, innovatív, szép kiadvány lett. A terméktervezésbe is szeretem bevonni őket. Fiatalabbak, mint én, jobban tudják, hogy mi az az aktuális trend, ami egy fiatalt megfog. Mi is megfiatalodunk azáltal, hogy fiatalokkal foglalkozunk. A baráti légkör, a projekt emberi oldala az, amit nekem a legtöbbet adja.”
Az Ökográf Egyesület a következő időszakban szeretne egy adománybolt-közösségi ház kombinációjából álló kezdeményezést indítani, ahol napközben kézzel készített termékeket árulnak, zárás után pedig olyan kreatív klubok járhatnak oda alkotni, amelyek az egyesület workshopjaiból nőtték ki magukat. Mindezt természetesen külföldi önkéntesek bevonásával.
Önkéntes projektek a digitális korban
Az Európai Bizottság digitalizációra irányuló törekvéseiben az Európai Szolidaritási Testület is szerepet játszik. A digitális módszerek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a projektmenedzsment során és a projektek témájában is. A program célja az európaiak támogatása, hogy digitális készségeik fejlesztése révén a digitális korban is boldogulni tudjanak.
Ennek jó példája a Hang-Kép Egyesület tevékenysége: 2006 óta fogadnak önkénteseket, céljuk a multimédiás eszközök használatában rejlő lehetőségek átadása. Az egyesület munkássága organikusan fejlődött, az önkéntesek kezdetben rádiós anyagokat készítettek, amiket aztán debreceni és külföldi rádiók is átvettek.
Szervezet: Hang-Kép EgyesületHonlap: https://www.hangkep.hu/
„2008-ban mondták az önkéntesek, hogy most már nem elég a hang, csapjuk hozzá a képet is. Mondtuk, hogy nagyon jó ötlet, csak még mi sem ismerjük annyira ezt a terepet. Az egyesületben volt már, aki fotósként dolgozott, vagy aki csinált pár animációt, így szedtük össze a tagok és a nálunk lévő önkéntesek tudását, és építkeztünk tovább” – árulta el Keresztesi Andrea, a Hang-Kép Egyesület elnöke. „Az utóbbi években az önkéntesek kulturális események fotózásával foglalkoznak, legyen szó a mi rendezvényeinkről vagy olyan underground, alternatív alkalmakról, amikről egyébként csak kevesen hallanának. Emellett párhuzamosan dolgozni szoktak egy videós projekten is. Először fotókból csinálnak slideshow-t, majd megismerik a videós szoftvereket. Utána az önkéntes önálló témát kap, például egy civil szervezet bemutatását. A pandémia alatt pedig fotós kihívásokat tartottunk: az önkéntesek adott témáról állítottak össze egy-egy albumot a közösségi platformunkon.”
Hogy miért fontos, hogy ezeket a dolgokat megtanulják az önkéntesek? „Sok hozzánk érkező fiatal ezen a területen szeretne elhelyezkedni; itt olyan értékteremtő dolgokat tudnak alkotni, amiket később referenciaként is használhatnak. Emellett viszont mindenkinek hasznos, ha tudja, hogyan készítsen el egy jó képet, hogyan helyezze el mellé a megfelelő hashtageket, hogy aztán a munkahely felületein megossza, hiszen a közösségi média egyre nagyobb szerepet kap a munka világában is. Ráadásul a projekt után el tudják mondani, hogy nemzetközi környezetben dolgoztak, együtt tudnak működni egy másik fiatallal. De nemcsak a fiatal fejlődik a projekt által, hanem azok a közösségek is láthatóbbá válnak, amiket megmutatnak. Tök jó, ha annak a hatására csatlakozik hozzájuk valaki, hogy ezek a fiatalok készítettek fotó vagy videóanyagot róluk.
© Fotó: Hang-Kép Egyesület
A mostani, gyorsan változó világban azonban a technológiai újdonságokat nem egyszerű követni.
„Részben azért fogadunk önkénteseket, hogy mi is kapjunk tőlük tudást, impulzust. Fiatalokkal foglalkozó szervezeti munkatársként nem tudod, mi éppen a trendi, mert nem az a korosztály vagy, de annak a célcsoportnak akarsz üzenni. Sokszor az önkéntesektől tudjuk meg, hogy mi a menő. Ez persze országonként eltérő, külföldön például népszerűbb a Twitter vagy a WhatsApp mint kommunikációs csatorna, de ez is folyamatosan változik. Szeretnénk, ha a következő hét évben is tudnánk fogadni olyan fiatalokat, akik hatással vannak ránk, és akikre esetleg mi is hatással tudunk lenni.”
Önkéntesfogadás az inklúzió jegyében
Az Európai Szolidaritási Testület célja, hogy még jobban erősítse a társadalmi befogadást. Ezt kétféleképpen igyekszik támogatni: egyrészt a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiataloknak hivatott lehetőségeket nyújtani, másrészt pedig a tenni akaró önkénteseket összekötni a társadalom olyan rétegjeivel, akik speciális támogatást igényelnek. Az utóbbira jó példa a Menedékház Alapítvány munkássága.
Szervezet: Menedékház AlapítványHonlap: https://www.menedekhaz.hu/
Az alapítvány két területen aktív: 55 év feletti hajléktalan embereknek nyújt lakóhelyet és támogatást, rászoruló családoknak pedig átmeneti otthont. „2012 óta foglalkozunk külföldi önkéntesekkel, az utóbbi években 4 főt fogadunk 12 hónapra. Az önkéntesek egyrészt az idősebbekkel foglalkoznak, például elkísérik őket múzeumba, színházba, moziba, orvoshoz. De nagyrészt a gyerekkel, akiknek mesedélutánokat, filmklubokat, nyelvórákat tartanak, a táboroztatásukban segítenek” – osztotta meg Surányi Ákos, a Menedékház Alapítvány önkénteskoordinátora. „A lakók szeretik a külföldi önkénteseket, üde színfoltnak tartják őket. Aranyos, amikor a külföldiek már tudnak néhány magyar szót gagyogni, és feloldódik a viszony. A gyerekekkel ez gyorsabban megy: nekik az a fontos, hogy valaki törődik velük, nem kell, hogy közös nyelvet beszéljenek.”
© Fotó: Menedékház Alapítvány
Egy-egy ilyen projekt nemcsak a célcsoportra van nagy hatással, de a részt vevő önkéntesekre is. „Az önkéntesek 20-24 évesek, nagyon fiatalok. A projekt alatt sok impulzus éri őket, sok nehéz sorsú emberekkel találkoznak. Az idősek körében gyakori a haláleset, a családok átmeneti otthonában meg nagy a fluktuáció. Ezt közösen szoktuk feldolgozni. Hétfőnként átbeszéljük, hogy kinek milyen élményei voltak, mi az, amin változtatna. A feladatokat igyekszem úgy alakítani, hogy élményt adjanak, és legyen bennük tanulási folyamat is. Nyilván merülnek fel kihívások és hibák, de a lényeg, hogy ezek tanulási lehetőséget jelentsenek. Ez az egész élmény meg tudja erősíteni az ember személyiségét, a másokkal való kapcsolatát, az értékrendjét.”
A szociális szférában fontos, hogy időről időre új lendületet, ösztönzést kapjanak a dolgozók. „Amikor valaki elfárad, segít, ha azt látja, hogy a másik eljött a saját hazájából azért, hogy segítsen, ráadásul önkéntesen és lelkesen csillogó szemekkel csinálja ezt. Ez a kollégák motivációját is meg tudja újítani” – osztotta meg tapasztalatait Ákos. „Emellett kapcsolati tőke is. Nekünk fontos az, hogy külföldre viszik az alapítvány jó hírét. Volt már, hogy az önkénteseken keresztül találtunk külföldi partnert. Vannak önkéntesek, akik itt maradtak, velük a mai napig tartjuk a kapcsolatot, sokszor például az új önkénteseknek tartanak magyar órát. Ez az egész több mint egy határozott időre szóló, egyéves együttműködés.”
Az Európai Szolidaritási Testület támogatásával szervezetek és intézmények fogadhatnak 18-30 éves önkénteseket. Az egyéni önkéntes projektek 2-12 hónapig tartanak, a fiatalok a szervezet mindennapjaiba csatlakoznak be. A csoportos önkéntes projektek 14-59 napig tartanak: ezalatt 10-40 fős, nemzetközi csapatok segítik a szervezet valamely projektjét (pl. fesztiválszervezés, táborok). További információ: https://szolidaritasitestulet.hu/
*Magasabb utazási támogatás jár abban az esetben, ha az önkéntesek környezetkímélő utazási eszközzel jutnak el a projekt helyszínére, például vonattal repülő helyett.
Készítette: Hargitai Ágnes, Tempus Közalapítvány